Bodó Méhészet - 2013.10.17

Egy kis bevezetés a méhészetbe:

http://bodomeheszet.hu

Története

A háziméh (Apis mellifera) háziasítása már mintegy 6000 évvel ezelőtt megtörtént, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. Feltételezések szerint a háziméh eredetileg Indiából származik. A méhcsaládban eltérő morfológiát mutató, és eltérő funkciót betöltő egyedek élnek együtt: az anyaméh, a herék és a dolgozók. Anyaméhből családonként egy van; szerepe a család gyarapítása. A herék hímek, és az anyák megtermékenyítéséért felelnek. A többi munkát a dolgozók végzik. Mirigyek választják ki a méhviaszt, amelyet lépsejtekfelépítésére használnak. A hátsó lábak tollszerű sörtéin megtapad a virágpor. A középső lábakon lévő merev sörtékkel seprik a „kosárkába” a virágport a mellről és az elülső lábakról. A hátsó lábakon található a „kosárka” vagyis a pollenzacskó.

Kaptárak

A méhészkedés egyik legfontosabb és egyben legdrágább felszerelési tárgya a méhlakás. Ma már nem vitatkozunk arról, hogy kas legyen-e ez vagy kaptár. A kas fölött eljárt az idő. Bármilyen nagy előnye is olcsósága, annyi a hátránya, hogy a kasos méhészetet berendezni, vagy arra akár az állomány egy részével is áttérni, senkinek sem ajánlható. A kas használatának ott van még létjogosultsága, ahol hosszú ideig tartó méhlegelő van, itt is csak akkor, ha a méhész nem méztermelésre, hanem méheladásra rendezkedik be.

Aszerint, hogy a kaptár hol nyílik, tehát a lépeket melyik irányból lehet kivenni, hátsó és felső kezelésű kaptárt különböztetünk meg. Mindkettő lehet álló és fekvő, alakja és mézkamrájának helyzete szerint. Némelyik kaptárt több irányból is lehet kezelni. Lépek elhelyezkedése szerint megkülönböztetünk hideg és meleg építményű kaptárt. Meleg építményű kaptárnál a lépek lapjukkal helyezkednek el a kijáró nyillás fele, még a hideg építményűnél élével. A keretes kaptárt egyes vélemények szerint már a rómaiak és az egyiptomiak is ismerték.Az újkorban a legelső keretes kaptárt egy ismeretlen szerző az 1600-as években publikálta.Hires keretes kaptár volt Huber svájci vak méhész könyvszerűen lapozható kaptára.A keretes kaptár használhatóvá tételéhez az áttörést az un.méhjárat helyes megállapitása hozta el.A méhjárat az a 7-15mm közötti hézag melyet a méhek közlekedés céljából a keretek és a kaptár fala között meghagynak,a keretet viaszépitménnyel vagy propolisszal nem ragasztják oda. A kaptár feltalálásának útja: -Kövesdy Szarka Sándor keretes kaptára 1843-ból Magyarországról -Langstroth lelkész kaptára az USA-ból 1852-ben(a világ legelterjedtebb kaptára) -Dzierzon sziléziai esperes-plébános léces később keretes hátulkezelős kaptára az 1850-es évekből.A XIX.század végén még előfordult hogy idősebb méhészek a kaptárt "dzierzonnak" nevezték.

Állókaptár

Az állókaptár keretei egymás felett kettő vagy több sorban helyezkednek el. A lépek elhelyezkedése szerint lehetnek hidegépitményű és melegépitményű hátulkezelős kaptárak. A léprenyiló hátulkezelős kaptárak az 1850-1940 közötti időszakban voltak elterjedve,a méhesházas állóméhészkedés korában. Néhány tipus: -Berlepsch kaptár Németország -Országos egyleti 3 soros kaptár keretméret: 24x18,5cm -Országos egyleti 4 soros kaptár keretméret: 24x18,5 vagy egészkeret a fészekben: 24x37cm -Kisboconádi 3 soros kaptár,1903 a kisországos kaptár keretének megnövelésével keletkezett,32x28,6cm

Hidegépitményű hátulkezelős kaptárak,azaz lapozókaptárak.Kezeléskor a hátsó ajtó és ablak eltávolitása után a keretek hidegépitmény szerint helyezkednek el.Egy lép kivétele után a többi a könyv lapjai szerint lapozható.Bonyolult szerkezetük miatt nem terjedtek el. Ebben a kategóriában a Pohánka féle lapozó,az Alberti féle lapozó és a szlovén lapozókaptár érdemel emlitést.